5. rész

Igazából rettegtem attól, hogy Harry nem fog visszajönni. Féltem, hogy találkozott egy csajjal és… Már a sírás fojtogatott mikor Harry belibbent az ajtón egy szatyorral a kezében.

-          De hülye vagyok! Írnom kellett volna egy sms-t. Azt hitted nem jövök vissza?! Kis butus! – Ölelt magához. Szorosan összezártam szemeimet, nehogy egyetlen könnycsepp kiszökjön. – Sírsz?! Ne sírj! Ne haragudj. Beugrottam a KFC-be. Hoztam vacsit. – Puszilt meg. Megtöröltem az arcomat majd mosolyogva néztem a vidám Harryre. Most vettem észre mennyire jó kedve. Rég láttam ezt a csibészes mosolyt az arcán.

-          Harry, mitől lett ilyen jó kedved? – Kérdezte Nora. Harry odahajolt hozzá és súgott valamit a fülébe. Én addig megpróbáltam hangtalanul átmászni Harry mögött az ágyon, hogy elérjem a kajás szatyrot. Már majdnem megkaparintottam a kincset, mikor Harry a derekamnál fogva visszarántott, s csikizni kezdett.

-          Nohhraaahhh.. Szheeedh leh rólamh! – Próbáltam kipréselni magamból egy értelmes mondatot. A tüdőm próbált minél több oxigénhez jutni, de nem tudott. Képtelen voltam abba hagyni a nevetést. Harry elengedett, s elégedetten nézte kipirult arcom és szaporán emelkedő mellkasom. Megigazítottam pólómat, s felültem. Nora bekapcsolta a tv-t, míg ettünk azt lestük. Igazából fogalmam sincs, milyen műsor ment épp. Annyira elmerültem gondolataimban. Harry annyira boldognak tűnik. Mi történhetett? Egy lány van a dologban? Furcsa mód erre a gondolatra fájdalom kerítette hatalmába szívemet. Fájna Harryt egy másik lánnyal látni? Biztosan. De.. Hisz semmi esélyem nála, akkor miért nem tudok barátként tekinteni rá? Nem értem. Már kezdtek megőrjíteni a gondolataim mikor egy zöld szempár úszott látóterembe.

-          Grace, már vagy 5 perce beszélünk hozzád. – Mosolygott a fürtös.

-          Ja, mi? Izé.. Bocsi! – Nevettem zavartan.  – Elkalandoztam.

-          Azt látom. – Mosolyogott csibészesen Harry. – Azt kérdeztük, hogy szeretnél menni, fürdeni?

-          Igen. – Összeszedtem a szükséges dolgokat, s elindultam a fürdőbe. 11 óra fele járhatott az idő, ilyenkor elég kihalt minden. A legtöbben alszanak, vagy buliznak, jó esetben tanulnak. Beálltam a szokásos zuhanyfülkébe, elhúztam a függönyt. Megnyitottam a csapot és hagytam, hogy a langyos víz ellazítson.

-          Halihó! – Hallottam meg a mellettem lévő zuhanyfülkéből Harry hangját. Megijedtem. Én itt állok meztelenül, és csupán egy vékony fal választ el minket egymástól. Mi van, ha Harry gondol egyet és átjön? Nem állok készen arra, hogy lásson. Várjunk… Miért kéne készen állnom? Hiszen nem érdeklem őt ÚGY. Akkor semmi gond… De miért félek mégis? Harry elég perverz tud lenni. És tudom, hogy szereti a szexet. De én miért gondolkodok ilyeneken? A fejemet párszor belevertem a csempézett falba.

-          Grace, jól vagy? – Kérdezte Harry.

-          Persze. Minden rendben. Magam köré csavartam a törölközőt és leültem a padra, amire a ruháimat tettem. Kíváncsian néztem Harry cuccaira. Kipakolt mindent, ami a zsebében volt. Egy doboz cigi és gyújtó hevert ruhái mellett. Gyorsan felvettem a pizsimet míg ő zuhanyozott, majd elvettem a cigit meg a gyújtót. Belebújtam papucsomba, s beszaladtam a szobánkba. Becsuktam az ajtót és nekidőltem miközben a szobát vizslattam a tökéletes rejtekhely megleléséhez. Nora értetlenül nézett rám, majd felmutattam zsákmányomat. Kihúztam az íróasztalom fiókját, s kivettem belőle a falapot. Egy duplaaljú fiók, ami jelenti, hogy van egy „hamis” alja, amit ha felemelsz, alatta találsz egy kis rekeszt. Ide rejtettem a cigit és a gyújtót. Épp akkor csuktam vissza mikor Harry belépett. A hely hiány miatt az íróasztalhoz préselődtem. Harry megtörölte nedves tincseit, s a székre dobta cuccait. Hozzám simult, miközben kifejezéstelen arccal meredt rám.

-          Hol van? – Kérdezte vészjósló hangon. Túl jól ismerem őt. Ilyenkor játssza a nagy keményet, de igazából arra vár, hogy elkaphasson és megkínozhasson. Vaaagy… Megpróbál turkálni a fejemben, hogy hova rejtettem számára oly fontos tüdőszennyező tárgyat.

-          Nem tudom, miről beszélsz. – Adtam az ártatlant.

-          A cigi. Hol van? – Kérdezte. Megvontam a vállam és próbáltam elmenni mellette. Megfogta a derekamat s felültetett az íróasztalra. Kihúzta a fiókot, bosszúsan összehúzta szemöldökét. Rám villantotta zöld szemeit, ajkait csalódottan lebiggyesztette.

-          Majd visszakapod. – Simogattam meg arcát mosolyogva. Most néztem, hogy mi van rajta. Egy szürke melegítő alsó és egy fekete póló. Ezt tőlem kapta! Még a nyáron szereztem neki egy pólót. Vagyis nekem nagyon tetszett, és gondoltam neki is tetszeni fog így megvettem neki. Egy farkas van rajta. Imádom a Drop Dead-es cuccokat, és ezt még egy fesztivál során zsebeltem be. Nyáron, a tengerparton, kb. minden héten másik fesztivál van, ami miatt nekem rengeteg melóm volt, de egyszer-kétszer kaptam 2 nap szabadnapot. – Még mindig meg van? – Mutattam a pólóra. Totál elérzékenyültem.

-          Persze. – Mosolyodott el. Eltávolodott tőlem, s hagyta, hogy lejöjjek az asztalról. Bemásztam az ágyba, s dobtam Norának egy puszit. Harry befészkelte magát mellém, majd lekapcsolta a lámpákat.

-          Jó éjt gyerekek! Semmi huncutkodás! – Kuncogott Nora. Befordultam a fal felé. Éreztem amint Harry mocorogni kezd mellettem majd szorosan hozzám bújt. Mindig is szerettem kifliben aludni. Én vagyok a kis kifli, ő meg nagy. Megmosolyogtatott gyerekes gondolatmenetem. Harry átölelt egyik karjával, s nyakamba puszilt.

-          Jó éjt! – Súgta a fülembe. Attól függetlenül, hogy délután is aludtunk, ahogy becsuktam a szememet elaludtam. Nem álmodtam semmit, és egyszer sem ébredtem fel az éjszaka. Harry közelsége mindig is megnyugtatott. Na jó. Mostanság. Mikor alszunk.

-          Gracie! – Simogatta valaki az arcomat. – Ideje felkelni! – Harry rekedtes hangja olyan szexi. Miket gondolok még fél álomban? Kelletlenül nyitottam ki szemeimet, s morcosan nyújtózkodtam egyet. Felültem Harry mellett az ágyban. Nora még húzta a lóbőrt. A mázlista. Neki nincs első 2 órája, nekem meg 8-tól 3-ig óráim vannak. Pénteken! Épp készültem felállni az ágyban mikor Harry visszarántott.

-          Nem is kapok Jó reggelt puszit? – Kérdezte. Olyan aranyos volt. Álmoskás kifejezés ült arcán, göndör tincsei a szélrózsa minden irányába meredeztek. Nyomtam egy puszit az arcára mire egy elégedett morgás hagyta el ajkait. Libabőrös lettem ettől a hangtól, s jobbnak láttam kimenni fogat mosni, mielőtt valami olyat teszek, amit magam is megbánok. Kicsoszogtam a fürdőbe. Megmostam a fogamat és az arcomat, bekentem az arcomat egy krémmel, ami segít, hogy az arcom egésznap matt legyen, és ne fényesedjen ki. Utálom, hogy zsíros a bőröm. Vagyis vegyes. Vagyis hol mikor milyen. Télen szeret kiszáradni és akkor annyit szenvedek, hogy milyen krémet keressek, nyáron viszont zsíros. És ez megőrjít. A nőknek annyi gondja van, de most tényleg! Sóhajtottam egy nagyot s visszamentem a szobába. Harry épp az övét fűzte be a nadrágjába. És nem volt rajta póló… MI? Nincs rajta póló? Pár percig meredten néztem kidolgozott, tetkós felsőtestét majd elkaptam tekintetem és megráztam a fejemet. Kiválasztottam a mai szerelésemet. Eléggé nyűgös voltam így valami kényelmeset akartam. Egy világos farmert választottam, hozzá egy háromnegyedes ujjú pólót, aminek az ujjai feketék, míg a többi része fehér. DEAD felirat virított rajta. Nem kell rosszra gondolni, mint említettem imádom a Drop Dead márkát. Belebújtam fehér conversembe, és felkaptam egy fekete zipzáras, kapucnis pulcsit, aminek a kapucniján cica fülek vannak. Megfésülködtem, kivasaltam a hajamat. És feltettem egy kis sminket, míg Harry a fürdőben készülődött. Mivel mostanában „pattanásmentes” napjaim vannak így egy leheletnyi BB krémet tettem fel. A szememet fekete szemceruzával húztam ki, egy-két réteg szempillaspirál végül egy kis pirosító. Bedobtam a táskámba az eper ízű ajakbalzsamomat, s megnéztem Harry mit csinál. Épp fogat mosott.

-          Mipffhfhf khsésf… - Folytatta volna fogkefével és fogkrémmel teli szájjal, mikor közbe vágtam.

-          Harry! – Nevettem rajta. – Siess! Hagytam ott s visszamentem a szobába és nyomtam egy puszit Nora arcára, majd loptam egy kicsit a parfümjéből. Nem tehetek róla. Beleszerettem. Katy Perry Killer Queen-jét használja. Én is megveszem, ha anya küldi a pénzt. Ja. Kéne egy állás is. Oh, mama. Mennyi minden kell még. Ajándékokat is kell vennem, ruhát is télre, cipőt. Kéne venni egy új tv-t, mert a mostani valami katasztrófa. Hol működik, hol nem. Néha gondol egyet és magától felhangosodik, máskor meg az Istenért nem lehet felhangosítani.

-          Kész vagyok! – Nyomott puszit Harry a homlokomra majd elindultunk a kávézó felé.

-          Akkor jössz este? – Kérdezte miután kijöttünk a kávézóból, két kávéval és egy kis reggelivel. 

-          Ühüm! – Kortyoltam bele az édes, forró nedűbe. Hideg volt kint. Nem is kicsit. Összébb húztam magamon a pulcsit.

-          Akkor.. Mondjuk 10-re értetek jövök, az úgy jó? – Kérdezte.

-          Persze! – Mosolyodtam el, s gyorsan letettem a padra a kávét, ugyanis egy boldog szőke közelített felém fénysugár meghajtással. A nyakamba vetette magát, miután a szuszt is kinyomta belőlem, leültünk. Izgatottan kezdett hadarni, hogy Daisy-vel tegnap beszélgettek órák után, sőt még kávézni is elmentek. Aztán egész este chateltek. Örültem, hogy boldog. Daisy nagyon édes lány. Ábrándozva figyeltem a tanárt, miközben apró szívecskéket rajzoltam a füzetembe.

-          Grace, kicsengettek! – Lengette meg előttem a kezét Harry. Zavartan körbe pillantottam. Mindenki pakolászott, s csoportokban indultak a következő órára. Máris vége az órának? Jól elkalandozhattam… Nem is értem.. most min gondolkodtam ennyit? Nem is emlékszem… vagyis… az elején még arról, hogy Niall és Daisy milyen aranyosak lennének együtt, aztán… Nem tudom… Talán Harryre gondoltam? Némán követtem Harryt a következő órára, ami spanyol. Fáradt voltam (pedig sokat aludtam), nyűgös is, és semmi kedvem nem volt menni az esti buliba. Baah.. Remélem, estig megjön a kedvem, nem akarom Harryt megbántani azzal, hogy nem megyek el. És nem is akarom elszalasztani az esélyemet.. Ki tudja, mikor lehetek megint ennyit együtt HHHHHarrdsadasdsHarryvel. Beértünk a terembe és leültünk a helyünkre. Államat kezemen támasztottam, s megint agyalni kezdtem. Mit vegyek fel este? Lehet kérnem, kéne Norától valami ruhát… Nem is emlékszem nekem milyen ruháim vannak… Mit csináljak, hogy ráhangolódjak a bulira? Jaj.. Eddig csupán egyetlen-egyszer voltam házibuliban… és kb. fél órát. Hát nem nekem találták ki a bulikat, de az is lehet, hogy csupán rossz emberekkel voltam körülvéve (na, jó ez igaz). És kétszer ittam. Egyszer sem rúgtam be, talán spicces voltam. Ma be fogok rúgni? Ha Norán múlik igen. Remélem Lou és Zayn ott lesznek, már hiányoznak kicsit.

-          Grace, már az űrben vagy? – Kérdezte Harry.

-          Mi?! Ja persze.. – Álltam fel, s kimentünk a folyosóra.

-          Egész órán csak ültél és néztél magad elé. Baj van? – Fürkészte arcomat azokkal a hihetetlenül zöld szemeivel.

-          Ja, nem dehogy. Csak.. elragadtak a gondolataim. – Erőltettem egy mosolyt az arcomra. Bizonytalanul bólintott.

-          Akkor, szia, este találkozunk! – Nyomott puszit arcomra, majd elindult az épület kijárata felé. Hát persze.. Péntekenként csak 2 közös óránk van… Eléggé réveteg voltam ma, az órák anyagaiból néhány mondatfoszlányt, ha elkaptam. Nem tudom, mi van velem. Zombiként csoszogtam be a szobánkba és artikulátlanul morogva dőltem be az ágyba.

-          Na, mi az? – Kérdezte Nora.

-          Nem tudooooom. Egyszerűen semmihez nincs kedvem. – Fordultam a hátamra és a plafont kezdtem tanulmányozni.

-          Miii? Nem is akarsz jönni este? – Kérdezte Nora döbbenten.

-          Nem erről van szó.. Megyek csak..

-          Nincs kedved. – Fejezte be helyettem a mondatot.

-          Jah… Jaj egésznap csak kattogott az agyam. Olyan sületlenségeken, hogy a felére nem is emlékszem és érted, emiatt nem jegyzeteltem. – Sóhajtottam.

-          Csak nem szerelmes vagy? – Kérdezte Nora.

-          Mi?! – Ültem fel az ágyban. – Nem, nem hinném. – Bizonytalanodtam el.

-          Na gyere csajszi, meghozzuk a kedvedet a bulihoz! – Mondta Nora, s bekapcsolt egy lejátszási listát a laptopján. Csupa bulizós szám volt, s Nora az ágyán ugrált, énekelve a dalszövegeket. Ismertem mindet, de még ez sem hozott igazán lázba. Talán féltem is egy kicsit az estétől…

-          Naaa! Gyere már! – Húzott fel az ágyról és táncolni kezdett előttem. – Gyerünk már! – Rázott meg. Elmosolyodtam majd én is táncolni kezdtem a zene ritmusára. Kezdtem feloldódni és a bulizáshoz is megjött a kedvem. Norával vagy fél hétig ugráltunk és hülyültünk.

-          Baszki baszki baszki! – Nézett Nora az órára.

-          Mi az? – Kérdeztem értetlenül.

-          Blake fél 8-kor jön. És még el se kezdtem készülődni! – Nézett rám kétségbeesetten.

-          Menj zuhanyozni, én addig kitalálom, mit vegyél fel. Kivasalod a hajad vagy besütöd? – Kérdeztem a kapkodó lánytól.

-          Kivasalom. – Azzal kiviharzott a szobából. Mosolyogva néztem a csukott ajtót. Annyira hiányzott ez a tökkelütött csajszi. Bedugtam a hajvasalót a konnektorba, s kinyitottam Nora szekrényét. Kiválasztottam neki egy farmert és egy csillogó, ujjatlan pólót. Leültem a szekrény elé s az elém táruló káoszt próbáltam rendezni.  A szekrény aljában cipő hegy tornyosult. Ha valamelyiket fel akartad volna venni, a párját minimum fél óráig kellett volna keresni. Megígértem magamnak, ha Nora készen van, akkor megszüntetem ezt a káoszt. Nem vagyok valami nagy rendszerető, de az már sok. Kihalásztam egy fekete, csillogó magas sarkút, de ádáz harcok során sikerült előbányásznom a párját. Nora fehérneműben tért vissza.

-          Istennő vagy! – Nézett a kikészített ruhákra. Gyorsan felöltözött majd elkezdte sminkelni magát.

-          Nora, csináljam addig a hajad? Már negyed 8 van! – Kérdeztem, mire az említett bólintott egyet. Óvatosan kifésültem haját, s kivasaltam neki.

-          Köszönöm! – Nézett rám hálásan mikor végeztem. Kopogtak.

-          Gyere! – Kiáltotta Nora. Épp a cipőjébe bújt bele mikor Blake belépett.

-          Azta.. Nora.. te gyönyörű vagy! – Csókolta meg barátnőjét. – Hali Gracie! – Nyomott puszit arcomra.

-          Köszönöm! – Mondta Nora, s leültek az ágyára.

-          Mi a terv? – Kérdeztem.

-          Hát 8 fele jön Zayn felvesz minket és elmegyünk bowlingozni. Nincs kedved jönni? – Kérdezte Blake.

-          Harry jön értem.

-          Ja értem. – Mosolyodott el Blake.

-          Tényleg, te mit veszel fel? – Kérdezte Nora.

-          Nem tudom. De Dr.Martens cipőben megyek. – Dőltem hátra az ágyon.

-          Jó de melyikben? Hány pár Dr.Martens cipőd van? – Kérdezte, s kinyitotta szekrényemet. Elkezdtem számolni a fejemben.

-          Öhm… Tíz? Talán… De a sima feketét akarom felvenni. – Mondtam.

-          Miért nem jössz magas sarkúba? – Kérdezte, s tovább kutatott a szekrényembe.

-          Nincs kedvem felvenni. – Az oldalamra fordultam s kíváncsian néztem barátnőmet. Sóhajtott egyet. Végül kivett egy fekete-fehér hosszanti csíkos leggingset, egy fekete crop topszerű felsőt, aminek hosszú az ujja és van rajta fehér kereszt. Lette az ágyra, elővette a cipőt is, már csak kiegészítőket keresett. Végül egy vastag, aranyszínű nyakláncnál döntött.

-          Köszönöm! – Néztem elégedetten a szettre.

-          Na, de mi megyünk is. Majd ott találkozunk! – Nyomott puszit arcomra Nora, majd kimentek.

-          Legyetek jók! – Kiáltottam utánuk. Rezgett a telóm, ezért megnéztem ki az. 

Kicsit zavarban voltam még. Rég sms-eztem Harryvel. Hűha… Még így is szűkös az idő. Elmentem zuhanyozni, s próbáltam nem állni sokáig a kellemes víz alatt. Visszamentem a szobába, és kényelmesen öltözködni kezdtem. Kisebb szívroham ért, ahogy az órára pillantottam. Háromnegyed kilenc! Gyorsan felkaptam a nadrágom és felsőt, s leültem sminkelni. BB krém, púder, pirosító, fekete cicás tus, ajakbalzsam. Kivasaltam a hajam, s az órára pillantottam. 8:55. Kopogtak, s Harry lépett be. Az első dolog, ami eszembe jutott, hogy mennyire jól néz ki. Egy fekete szűk farmer volt rajta, és egy fekete bakancs. Egy Ramones-es fekete póló (amit szintén tőlem kapott) és egy fekete szövet kabát. Megigazítottam a hajamat, majd kihúztam a hajvasalót a konnektorból. Harry szórakozott mosolyából ítélvén valamit tervez. Leült az ágyra, én meg vele szemben Nora ágyára telepedtem le. Nem is tévedtem mikor elővett egy üveg piát.

-          Harry! – Néztem rá ijedten.

-          Na, csak egy kicsit igyál. Jó lesz. Nem akarlak leitatni, csak egy kis bátorságot öntök beléd. Szó szerint. – Mosolyodott el.

-          Na jó. De mi ez? – Kérdeztem.

-          Vodka. De hoztam narancslevet. – Harry elvette az asztalon lévő poharat, s töltött bele vodkát és narancsot. Felém nyújtotta. Fintorogva kortyoltam bele. Nem is olyan rossz. Gyorsan megittam a pohár tartalmát, s Harryre néztem. Kifejezéstelen arccal nézett engem. Próbáltam kitalálni mi járhat fejében, mikor egy újabb kör alkoholt nyomott kezembe. Ebben már jóval több vodka volt, mint az előzőben. Végig futott rajtam a borzongás mikor legurítottam az italt. Éreztem amint szétárad ereimben az alkohol. Kezdett melegem lenni és éreztem, hogy kicsit megütött. Mivel nagyon nagyon ritkán szoktam inni, ezért gondoltam, hogy ez lesz. Nem kell sok pia és berúgok.  Harry bekapcsolta a rádiót a kis hifin. Mivel Nora használta utoljára- tegnap- ezért az ő kedvenc számai csendültek fel. Na jó. Én is nagyon szeretem őket. Felcsendült a Talk Dirty To Me. Rögtön mozogni kezdtem az ágyon, s énekeltem hozzá a szöveget. Harry mosolyogva figyelt, majd felálltam és hülyéskedni kezdtem. Harry felállt és vicces mozdulatokat csinált, amitől nekem nevetnem kellett. Ő is nevetni kezdett, s boldogan megöleltem őt. Ritkán hallom nevetni őt, pedig nincs csodálatosabb hang a földön, mint a nevetése. Na jó a rekedtes hangja az őrületbe kerget de a nevetése… Csodálatos. Csillogó szemeibe néztem, s próbáltam kiolvasni mi rejlik bennük. Átkaroltam a nyakát, s lábujjhegyre álltam. Harry felhúzta egyik szemöldökét, s huncut mosoly jelent meg arcán. Meg akarom csókolni. Villant át agyamon. Csupán pár centi választott el minket, mikor megszólalt Harry telefonja. Csalódottan helyeztem vissza lábaimat a talajra. Harry nem engedett el. Felvette a telefonját. Láttam rajta, hogy mérges. Veszekedett kicsit a telefonálóval majd lerakta.

-          Louis volt. Kell még néhány üveg pia. Gyere, menjünk! – Nyújtotta felém a kezét. Felkaptam a kabátomat, és összekulcsoltam ujjainkat. Valamiért annyira természetes volt számomra, hogy kézen fogva megyünk, hogy fel sem tűnt igazából. Beültünk a kocsiba, s Harry feltekerte a fűtést. Bekapcsoltam a rádiót, majd az övemet is bekacsoltam. Harry rátaposott a gázra s az autó megindult hátrafele, majd fék csikorgatva kikanyarodott. Megint váltott, s újból rálépett a gázra. A pirosnál fékezett egy hatalmasat.

-          Harry! – Szóltam rá.

-          Bocs! – Morogta. Annyira forrófejű, te jó ég. Rátettem kezemet a váltón pihenő kezére, s megszorítottam. Harry rám nézett, s megjelent egy mosoly szája sarkában. Kicsit lassabban vezetett, majd megállt egy éjjel nappali előtt. Bement. A kocsiban nézelődtem, de semmi érdekeset nem találtam. Harry egy szatyorral tért vissza, amit betett a hátsó ülésre. Újra elindultunk mikor visszaült. Kíváncsi voltam, és inni akartam még egy kicsit mielőtt bemegyünk. Oldani akartam szorongásomat, s végre igazán jól érezni magam. Gátlások nélkül…